FOGJUNK ÖSSZE
Honnan jövünk, azt nem tudjuk
Az Uralnál tán a múltunk.
Oda vajon, hogy kerültünk
Csak azt tudjuk ott már éltünk.
Onnan kezdve merre járunk
Nagyjából azt tudjuk nálunk.
Etelközben jött a turul
Ott beszélünk már magyarul.
Ott született Árpád, népe
Hazánk anyja Emeséje.
Hét törzsből lett ott egy nemzet
Ennek ne mondj soha nemet.
Turul nélkül nincsen haza
Beteljesült az ő szava.
Fiai lett a mi ősünk,
A mieink örökösünk.
Elrepült a sok évszázad
Őrizzük meg a hazánkat.
Nekünk van még bár már kicsi
Ebben is kell tudni hinni.
Egység, ha nincs, hullunk tovább
Ne legyünk mi olyan buták.
Akár milyen alkotmány van
Bízzunk inkább népszavában.
Minek vagyunk, ha csak lesünk
Inkább, inkább egyesüljünk,
Ha vezér kell, hát válasszunk
Jobb legyen újból az utunk.
Ne lessük az új kaput mi
Nem bőgni kell, ha nem szólni.
Akár milyen rossz a helyzet
Fogjon össze ez a nemzet.
Ne hulljunk már tovább egyre
Menjünk bátran fel a hegyre,
Ha a hegy az utca nekünk
Mindnyájan ott kell, hogy legyünk.
Öntsünk vizet a pohárba
Egyek legyünk most a mába.
Itt a jövő nem csak jelen
Minden szívben élet legyen.
Hitet adjunk mindenkinek,
Hogy mindenkit szeressenek.
Hit nélkül ne tegyél semmit
Jegyezzél meg mindig ennyit.
ZETA