Mert ő az, ki reggel nem enged
Írta: szhemi Dátum: Március 30 2009 19:21:28

---

H

Álmosan kopogtat a hajnal,
egy ócska vekker űzi most álmomat.

---

Teljes hír

---

Álmosan kopogtat a hajnal,
egy ócska vekker űzi most álmomat.
Halkan mozdulok, hogy fel ne ébredj,
de mind hiába. Már lesed minden mozdulatomat
és érzed, mikor belém törli lábát a Nap első sugara

Kelni kel, menni kel, hív egy új, ismeretlen nap,
s te tudod ezt, hisz minden perccel közeledik a búcsú.
Nem merek rád nézni sem, hisz akkor látnom kellene
bánatos barna szemedben a könyörgést: vigyél engem is,
a társad vagyok, barátod, ha vész törne rád, akkor is.

Hozzám bújsz, halkan sírni kezdesz,
a szívbe mar minden érintés, könyörgő pillantás.
De rohanni kellene a múló idő ellen.
Lent az utcán hangos berregéssel indul az élet,
és a, muszáj vet az édes álmoknak véget.

Menni kellene, de nem tudok, lényed fogva tart,
valami láthatatlan fonal szövi hozzád sorsomat,
mert gyenge a szív és mindig enged.
Megsimogatlak, már nem érdekel, hogy mi vár rám,
ilyenkor reggel egy séta nem árt, ugye így van ez kiskutyám.