Könny...
Ha könnyeimmel kell leírnom, mennyire szeretlek
Eljő majd a perc,hogy mindenhol folyók erednek
S ha a fájdalom a szívemből végleg kiszakad
Megnyugszik lelkem, hisz ő is véremből fakad
Follyon hát a harc az örök kűzdelem
Vívjon harcot egymással múlt, jövő,s jelen
Szomjazzon csak a pokol a hitetlen szóra
Míg vágyunkat a szenvedély váltja valóra
Minden pillantás a távoli, csillagos égbe
Mely ott pihen mélyen a szívünkbe égve
Most mind a végtelen távolba mered
S kitőrni kész, mint a vulkán, hiszen csakis érted eped.