Megtalálva
Írta: Milena Dátum: Augusztus 17 2007 04:43:21
Elvesztettelek valahol,
talán épp mikor utánad futottam újra.
Teljes hír
Elvesztettelek valahol,
talán épp mikor utánad futottam újra.
Hiszen a búcsú oly nehéz.
Lepergett id? már, emlék lett, múlt.
S hiába hívnám szavát a bölcsnek,
hogy mondja mégis, hol rontottam el?
Sokáig tettem úgy, mint akit nem érdekel.
S nem apránként, egyszerre ömlött rám
- a bánat.
S megmondta kés?bb, kár volt nem
sírni utánad.
Mert nem sirattalak el egy könnycseppel sem,
soha.
Szívemben a vágy, hogy sírjak, apránként suhan
tova,
hisz a könnyeknek így már értelme nincsen,
szemem már el?re kell, hogy tekintsen,
a múltat kutatni, kérni immár nem érdemes,
épp ezért nem kérlek többé, hogy szívb?l szeress.
De maradj mégis közel, ne vigyen messze semmi.
Ma már boldogan emlékezem, ha kell,
és nap nem telt el úgy,
hogy ne gondoltam volna rád. De más ez más,
mint egykor volt,
er?sebb és szebb is talán.
Megtaláltalak, és talán ismét elveszek, magam,
egyedül keresek mindent, mi hátravan,
s ezer széttört szóból mindent összerakok újra.
Nyúlánk az árnyék s a nap, mikor rálépek az útra.