MAGYARORSZÁG
HÁROM RÉSZRE SZAKAD
1552—1564. III. rész
Egervár ostroma sikertelen maradt,
Ali pasa elviszi mind a török hadat.
Egyenlőre nem támadja most a magyart,
Az elfoglalt részeken saját adót hajt.
Ferdinándot lekötik a vallási háborúk,
A magyar huszár előtt itt fel is út le is út.
Sikerrel harcolnak a protestánsok ellen,
A vatikáni hitet hirdetik fennen.
Ötvenötben megkötik a vallási békét,
Ausburgban Ferdinánd rányomja pecsétjét.
Egy időre vége lett a tízéves harcnak,
Mit a katolikusok és protestánsok vívtak.
Ferdinánd rájön, Erdélyt nem tudja tartani,
Ötvenhatban kiszorulnak csapatai.
Az uszító politikát tovább folytatja,
Az erdélyi népet egymásnak ugratja.
A józan ész hamar győzedelmeskedik,
Az országgyűlés határozatát kihirdetik.
Izabella királynét és János Zsigmondot,
Haza kell hozni, mint jogos uralkodót.
Második János így török segítséggel,
Ismét trónon ül anyai segédlettel.
Ezerötszázötvenhat, októberben történt,
Egész Erdély ünnepli ezen eseményt.
Ferdinánd hamarosan újabb koronát kap,
Kinevezik német-római császárnak.
Bátyja Károly a politikával felhagyott,
Fiára hagyta Nápolyt és Spanyolországot.
Fülöp utódjai, a spanyol Habsburgok,
Ferdinándé pedig lettek az osztrákok.
Ezután Erdéllyel próbál egyezkedni,
Érdemben semmit nem tudnak rendezni.
Ezek után megszakad a békés kapcsolat,
Most a teher Izabella nyakába szakadt.
A rendek döntése most imígyen szólott,
Míg János felnő, ő vezeti az országot.
Törvényt hoznak, a székelynek nem tetszik,
Mert ő a királynak csak vérével adózik.
Ezentúl, mint a szászok, ők is adóznak,
Nemtetszésük miatt nagyon zúgolódnak.
Ferdinánd ismét beszáll, az adok-kapokba,
A székely népet lázadásra uszítja.
Adómentességet ígér, ha háborút nyer,
A nép viszont az ő idejét nem felejti el.
A Habsburg pártiak is János mellé állnak,
Felszabadul Kassa, Tokaj, Huszt és Várad.
Ötvennyolc, októberben Székelyudvarhely,
Izabellától királyi város címet nyer.
Oklevelet kap még a székely Csíkszereda,
A népet azonban ez meg nem nyugtatja.
A Habsburgok ismét lázítani kezdtek,
Ötvenkilencben a székelyek petíciót tesznek.
A Segesváron összejött országgyűlésen,
Kérik a királynét, bajaikon segítsen.
Izabella sajnos meghal októberben,
Az osztrák ismét lázítást szít Erdélyben.
Heraklidesz Jakab moldvai vajdát,
Feltüzelik, támadja meg János királyt.
A vajda mellé áll Balassa Menyhért,
Ki valaha támogatta Izabella királynét.
És még egy jó néhány Habsburg-párti nemes,
Hatvanegyben a Felvidéken harcolni kezd.
Az év végére jelentős területen,
Ferdinánd uralkodik ismételten.
Január tizenötödikén hatvankettőben,
Úgy látszik Erdély túlnyomó többségben,
Második Jánost a királyt támogatják,
Ki ekkor megindítja ellentámadását.
János egyik serege vereséget szenved,
A Habsburgok szőnek most egy aljas tervet.
Meg akarják öletni a fiatal királyt,
A gyilkosságra több nemes is előállt.
Összefogtak: Balassa Menyhért, Forró Miklóssal,
Walkai Miklós, Székely Antallal.
Tervük nem sikerült, hamar kitudódott,
János király ezekből kettőt elfogatott.
Walkait és Forrót miután elfogták,
Követelték az udvarnál mindkettőjük halálát.
János, mint jószívű, kegyelmet gyakorolt,
De tette a székelyekre hatással nem volt.
A Székely Antal vezette fegyveres sereg,
Negyvenezer fővel a király ellen megy.
Az erdélyi szászok is melléjük álltak,
A szabadságjogokért mind harcba szálltak.
Segesvárnál gyülekezett János csapata,
És most már sor kerül a polgárháborúra.
Az első csatát a székelyek megnyerték,
János seregei a csorbát kiköszörülték.
Kisgörgénynél döntő csatát nyertek,
A székelyek teljes háborút vesztettek.
Vezetőiket elfogván a király elé vitték,
Elnyerték az uralkodó méltó büntetését.
Hatvankettőben dönt az országgyűlés,
A székelyeknek az lett a fő büntetés,
Udvarhelyen építhetik a „Székely támad”,
Háromszéken a „Székely bánja” várakat.
Egy időre Ferdinánd is felhagy Erdéllyel,
Nyolc évre békét köt mostan a törökkel.
Kis időre megnyugszik a Kárpát-medence,
Új fővárosunknak Pozsony a székhelye.
Ferdinánd idősebb fiát megkoronáztatja,
Hatvanháromban, ifjabb király lett Miksa.
Ötszázhatvannégy, július huszonötödikén,
Ferdinánd lelke száll, király és császárként.
Nagyságát elismerték Európa-szerte,
Nem rajta múlott a török terjeszkedése.
A prágai Szent Vitus Székesegyházba
Talált a holtteste örök nyugalomra.
Budapest,2009.április 12. Albert Ferenc