Gazdag koldus
Írta: Eve Dátum: április 13 2009 04:22:06
H

Mindenem megvan,
még sincs semmim.
Egy gazdag koldus vagyok én,
ki kezét nyújtsa a szeretetért.

Teljes hír

Mindenem megvan,
még sincs semmim.
Egy gazdag koldus vagyok én,
ki kezét nyújtsa a szeretetért.
Nem kellenek holmi garasok,
helyette inkább csókok és ölelő karok.
Légüres térnek érzem az életem,
mit betölteni nem képes senki sem.
Egy kis alamizsnát ennek a szegény lánynak,
Ki egyetlen szívből jövő ölelésre örökké várhat.
Nem látok senkit sem, ki nyújtaná szívesen a karjait,
S no lám lassan besötétedik.
Hazabattyogok a szép míves rideg palotámba,
mit megszerezni nem is volt oly könnyű a mai világban.
De mit ér a felbecsülhetetlen érték, ha nincs kivel megosztanunk?
Mit ér a vagyon, ha vele boldogtalanok vagyunk?
Nem maradt más csak az elkeseredettségben elindított kéregetés,
a szánalmas koldulás.
Hisz mindenki szeretne szeretni legalább egyszer az életben,
csak egy csipetnyi boldogságot érezni,
megállni persze oly nehéz,
de a kicsi is épp oly elég.
Addig nem adom fel míg palotám zordsága el nem múlik,
Míg életre nem kél a lelkem,
és kapok egy esélyt magát a reményt,
hogy szerethetek, ezáltal viszont szeretnek.
Rögös az út odáig, viszont nem céltalan,
A gazdag koldus kéreget,
míg csak nem kap igaz szerelmet s szeretet.