Szívszakadva vártam a szerdai napot,
meleg, barna szemeidben örömkönny csillogott.
Elindultunk együtt a szirénlelkű ismeretlenbe,
hogy egy felejthetetlen nap kulcsát add a kezembe.
Félénken tettem az első érintéseket,
hónapok óta nem ölelhettelek téged.
Tekintetedből felsejleni láttam az ősi vágyat,
ösztönöm súgta, szívem biztonságban van nálad.
Egymásra találtunk újra azon a délután,
magunkat áldoztuk a szerelem oltárán.
Bocsáss meg, hogy bábeli zavart okoztam!
Köszönök mindent, ennyire boldog régen voltam.
2009. április 10.