Élete alkonyán, betegen,
Halni készült, halni,
Ágyban, elnyűtt testben, fehéren,
Elmenni, elmenni.
Megfáradt szemekkel nézett a
Semmibe, semmibe,
Felkészült már a nagy-nagy útra,
Túlnan, messze, messze.
A világ körötte, ágyán túl
Néma volt, néma volt,
Hiába gyászoltak mellette,
Csend honolt, csend honolt.
Zokogtak, kik szerették, sokan,
Hangtalan, hangtalan,
A könnyek hamar elillantak,
Nyomtalan, nyomtalan.
A szép életét leélt ember
Fáradt már, fáradt már,
S tudja jól, ha eljött az idő,
Halni kell, élni kár.
Fáradtan, nagyon fáradtan már
Halni vágyik, halni,
A halál csábítóvá lesz, és
Fáj már élni, élni.
Élet és halál, így megy ez, így:
Élni, aztán halni.
In nomine Patris, et Filii,
Et Spiritus Sancti…