Fekete felleg-hurrikánok
Söpörnek a felszínen,
Kettényílt égboltból jött szelek
Aratnak a földeken.
„Századok legnagyobb vihara!”
Suttogják az emberek,
És félnek, félnek mindannyian,
Felnőttek és gyermekek.
Ám nem is sejtik - hogy is tennék? -,
Felszín alatt mi honol,
Nem századok: eónok szele
Emberszívekben tombol!
Hiányod kínja s léted lénye
Légorkánt teremtenek,
És süvítik, süvítik a szót,
Túl viharon: Szeretlek!