Adós fizess
Írta: Papon Dátum: április 28 2009 16:44:49
H
Elrejtett énemben, túl téridő bugyrán,
Éjkék derengéssel tiltott világ nyílik,
Melynek bűvfénye, mint lágy terítő hull rám,
Különös zenéje elhatol a szívig.
Teljes hír
Elrejtett énemben, túl téridő bugyrán,
Éjkék derengéssel tiltott világ nyílik,
Melynek bűvfénye, mint lágy terítő hull rám,
Különös zenéje elhatol a szívig.
Változik a színe: azúrkék, halványzöld,
Reménységgel benne, suttogni sem merem,
Rég elveszettnek hitt, féltett kis madár költ,
Neve a madárnak: a tiltott szerelem.
Féltem e madarat, le sem száll, elrebben,
Irigy kezekben ő martalékká válhat,
Tudom, nem énekelt csalogány még szebben,
Ö lenne szívemnek az új, remélt távlat.
Új távlat, amelyben ez a fösvény élet,
Amivel tartozott, késve mindent átad,
Végre, nagy kegyesen nekem adna téged,
És én csókolhatnám örökké a szádat.