AZ ERDÉLYI ÁLLAM II
Írta: gufi Dátum: Május 06 2009 10:22:52
A
A kolozsvári országgyűlést összehívják.
Októberben a rendek döntése alapján,
Bethlen Gábor a fejdelem ezek után.
Teljes hír
AZ ERDÉLYI ÁLLAM II.
1606—1630
Bocskai, Erdély és Magyarország fejedelme,
A Habsburgokkal a Bécsi békét megkötötte.
Helyre állt Erdély és Partium függetlensége,
A protestáns vallások egyenlősége.
Ezerhatszázhét február tizenegyedike,
Bocskai halála után a rendek döntése,
Fejedelmük immár Rákóczi Zsigmond lett,
Kit még Bocskai kormányzóvá megtett.
Igyekezett magát népszerűvé tenni,
A törvényeivel új híveket gyűjteni.
Kiváltságok és címek a székelyeknek,
Földbirtokot vissza a kivégzetteknek.
Kiktől kilencvennégyben a birtokot elvették,
Majd koholt vádak alapján kivégeztették.
Most családja a birtokot visszakaphatta,
Az új törvény ezeket mind magába foglalta.
Károli Gáspárnak magyarra fordítását,
Támogatja a vizsolyi biblia kiadását.
Közben Báthory Gábor ki már dúsgazdag,
Habsburggal egyezkedve, kéri a hatalmat.
A hajdúk is felkelnek kiváltságukért,
Mi Bocskai halálával nékik véget ért.
Báthory ígéri, rendezi a dolgukat,
Maga mellé állítva így a csapatokat.
Rákóczi dönt, inkább tárgyal és félreáll,
Az egyezség nagy biztonságot garantál.
Valamint kap még uradalmi zálogot,
Szádvári és sárosi két nagybirtokot.
Ezerhatszáznyolc március ötödikén,
Lemond, hogy élhessen földbirtokosként.
Báthory Gábor átveszi a hatalmat,
Nagyratörő tervei nem hoznak nyugalmat.
Támadja Moldvát és Havasalföldet,
Magára haragítván ezzel a törököket.
Szétzúzza a szászok önkormányzatát,
Kik segítségül hívják Havasalföld vajdáját.
Báthory kiveri Radul vajdát az országból,
Forgách Zsigmond haddal jön a bécsi udvarból.
A támadási kísérlet kudarccal végződik,
Ezután a császárral békén kiegyezik.
Most hadat indít ellene a török porta,
Történék mindez hatszáztizenháromban,
Hogy megmentse trónját, feladná Váradot,
De a hajdúk nem hagyják eme gyalázatot.
Haragjukban elfogják, rögtön meggyilkolják,
A kolozsvári országgyűlést összehívják.
Októberben a rendek döntése alapján,
Bethlen Gábor a fejdelem ezek után.
A rendek döntését a szultán támogatja,
Ezért tizenhatban Lippa török kézre adva.
Második Mátyás is tudomásul vette,
Erdély hosszú ideig nem lesz fenyegetve.
Ismét nyugalom szállt a fejedelemségre,
Szükség volt már egy igaz magyar emberre.
Kinek célja lészen kezdetektől fogva,
Magyarország egységét helyreállítsa.
Erős kézzel építi az állam szervezetét,
Elősegíti a külföldi iparosok betelepítését.
Gyulafehérvár látványosan fejlődik,
Itt rakja le a Református főiskola alapjait.
Egyre több diák mehet külföldre tanulni,
Őket állami pénzből lehet támogatni.
Létrehozza korszerű zsoldos hadseregét,
Megalapozva ezzel a hon erős védelmét.
Eljött az idő, Erdélynek arany fénykora,
A külkereskedelem is felvirágoztatva.
Ez állami szinten jelentős hasznot hajtott,
Építkezésekre, pompára egyformán jutott.
Megnő tekintélye nemzetközileg is,
Külföldön, belföldön egyaránt tisztelik.
Nagy tevei megvalósulni látszanak,
Európa-szerte már háborúk dúlnak.
A harmincéves háború eközben kitört,
Egyesítési reménye így feltündökölt.
Az európai hadakkal szövetségre lépve,
Ez úttal úgy tűnik, sikerülhet terve.
Rákóczi György az elősereg élén áll,
Bethlen a főcsapatokkal hamar Kassánál.
Innen mennek tovább, Pozsony is elfoglalva,
A magyar Szent Korona fel van szabadítva.
A seregek Bécs köré ostromgyűrűt vonnak,
De Lengyelországból hátukba támadnak.
Az ellenjelölt Homonnai György csapatai,
Bethlen erőit visszavonulásra kényszerítik.
Hatszázhúsznak augusztus havában,
Bethlen a magyarok választott királya.
A Habsburgok viszont újra előretörnek,
A fehérhegyi csatában fölénnyel győznek.
A huszonkettő januári békekötésben,
A magyar korona ismét csak veszélyben.
Kénytelen lemondani a királyi címről,
De belül nem mond le az egyesítésről.
Próbálkozik új hadjárattal eredmény nélkül,
Egyezkedik Ferdinánddal, de ez sem sikerül.
Mivel megözvegyült hatszázhuszonkettőben,
Most Brandenburgi Katalin lett új felesége.
Hatszázhuszonhatnak március havában,
A nősülés mellett, a hadjárat tart javában,
Hiába szorítja ki Ferdinánd seregét,
Külföldről nem jön az ígért segítség.
Kénytelen megkötni a Pozsonyi békét,
Mi csak erősíti az eddigiek meglétét.
Terveit már megvalósítani nem tudja,
A kegyetlen halál magával ragadja.
Életének delén azon munkálkodott,
Országában az emberek legyenek boldogok.
Erdély aranykorban és dicsőségben fénylik,
Népének szeretete soha el nem múlik.
Hatszázhuszonkilenc, november huszonkilenc,
Erdély történetében gyásznapot jelent.
A vígözvegy Katalin már is Erdély trónján,
A könnyelmű és léha életét folytatván.
Budapest,2009.május 06. Albert Ferenc