Félénk piciny óda
Írta: Whatshername Dátum: Augusztus 20 2007 10:32:55


És lám,az a katica is neked lejti t?zpiros táncát,
S a dühöng? fenevad is letépi szoros láncát,

Teljes hír



Szikrázik a fény.Ó, nézz hát föl, csak cseppet az égre,
Engedd a Napnak át szemed ragyogását végre,
Mikor úgy szomjazza azt, hisz csak a Te tüzed élteti
a fényes korongot s tündöklésre lényed varázsa készteti.
És lám,az a katica is neked lejti t?zpiros táncát,
S a dühöng? fenevad is letépi szoros láncát,
Csak hogy leborulhasson eléd, csókolja a lábad,
El?tted hever hát ember és állat.
Meg én.
Én, a legh?ségesebb csodálód, ki egyik sem vagyok,
Hisz ha sokáig nem látlak, farkas módjára harapok,
De mikor veled vagyok, olyan kicsiny s oly elveszett,
Olyan csöndes, szelíd, mint egy aprócska kisgyerek...
Elálmosodtál? Feküdj le,erre vár a zöldell? sz?nyeg,
Nem, hagyd, boldog az a bogár, hogy tested súlyától hal meg.
Aludj csak, kedves.Vgyázok én rád, szemem rajtad,
Ha úgy kényelmes, fejed ölembe hajtsad.
Nézlek.S mint tökéletes, csilingel? háttérzene,
Úgy szól közben csöpp cinegék andalító éneke.
Megrándul a tested: most zuhantál álomba,
Most kezdesz úszni egy gyönnyör?szép, mesés mámorba,
S én hagylak, had repülj csak a felh?k fölé,
És hogy ne zavarjalak, elbújok a hátad mögé...