Kitörni vágyok...
Írta: Eve Dátum: Május 11 2009 13:25:59
A
Álmok útján az Óperenciás tengeren túl, vár valaki, aki tudja a nevem.
Jobban ismer engem, mint én önmagam.
S merem hinni a szebb holnapot,
Teljes hír
Kitörni vágyok...
Hallom hangod, még sem vagy velem
Csókkal érinted ajkam, pedig még meg sem érintettél engem.
Álmok útján az Óperenciás tengeren túl, vár valaki, aki tudja a nevem.
Jobban ismer engem, mint én önmagam.
S merem hinni a szebb holnapot,
Csak lennénk már ott.
Valóbak higgyek szavaidban, s nem csak megkísérteni akarsz, mint az ádáz Lucifer,
ki a mennyország helyett a poklot hozza el?
Mond te újonnan útra kélt vándor, bízhatok-e csavargó fajtádban,
ki nem csak testemet akarja magáénak, hanem a lelkem is?
Kiállod-e a próbát, és letelepszel egyetlen helyen,
vagy csak úgy otthagyod minden szó nélkül szívem összetörve,
mit szedegethetek egész életemben össze?
Ha merek, akkor elveszek, de a szerelem égő poklától
ha csak tétlen várok egy helyben,
akkor váram magányában tűnök lassan semmivé,
mit fel nem foghat az ész, mely már olykor tántorogva kér, „Kérlek te is élj”!
Nem bírom már tovább, elegem van ebből!
A váramat leromboltatom, vagy magára hagyom.
Tűrhetetlen az állapot, a hercegnő megorrolt,
ha nem jön a herceg, hát álruhába bújva lesi meg,
s tesz érte, ő megy a szerelem elibe.