Csak ő és te.
Csak ő és te,
Mily szép álom lenne.
Kézen fogva szép időben!
Virág koszorú a hajadban, mit együtt készítettetek.
Remekül szórakozva,
Soha nem búsulva.
S délidőben,
A nap melegében,
Egy fa árnyékában bújnátok meg.
Ő a te öledben feküdne,
Édesen aludna, míg te figyeled,
Szemed róla le nem veszed.
Félve simítanál ki egy tincset arcából,
Érintéseddel fel ne ébreszd,
Oly gyermekien talált rá ez az álom.
Felébredvén csókot nyoma arcodra,
Majd felrántana téged, és veled szaladna,
Míg te magadról megfeledkezve pirultan futnál utána.
Bújócskázva a bokrokban.
Hol ő, hol te bújnátok el ravaszan,
A jutalom csak egy csók volna.
Közeledő alkony tompa fénye,
Ez ébresztene fel benneteket,
A napnak sajnos vége.
De tudjátok, hogy nem csak ez az egy nap adatott meg nektek,
Holnap ugyan így itt lehettek,
Ilyen szerelmesen.
Csak ő meg te.
Tiszta, igaz érzelmek közepette,
Varázslatosan egymásba szeretve!