Történt a Krisztus előtti 305. évben, hogy Phürégia és Lükia
királya hadba vonult Szótér ellen.
A Rhodosziak a harcba hívásra nemet mondtak,
mivel ők ’jó üzleti viszonyban’ álltak Egyiptommal.
A király rettentő haragra gerjedt,
nyomban ostromolni kezdte a hűtlen helyet.
Helepolisz néven romboló monstrumot állíttatott,
elkezdte romba dőteni az engedetlen várost.
Ebben a helyzetben már nem volt mit tenni,
csak az imádság tudott rajtuk segíteni.
Hélioszhoz, a Nap istenéhez imádkoztak,
megfogadták, ha életben maradnak,
neki gigantikus szobrot állítanak.
A leleményes lakosok a várfal élé egy óriási gödröt ástak,
melyet földdel és faágakkal álcáztak.
A monstrum beledőlt és használhatatlanná vált,
így Démétriosz kénytelen volt föladni a csatát.
A hatalmas kolosszus tizenkét évig épült,
Kharészt bízták meg építőmesteréül.
Harminchat méter magassággal az égbe emelkedett,
megmunkálásához tizenkét tonna fém volt szükséges.
A szobor sokak szerint a városban állt és keletre nézett,
többféle lehetőséget állítottak fel a történészek.
Időszámítás előtt 224-ben romboló földrengés pusztított Rhodoszban,
Helios megsérült és 900 évig feküdt mozdulatlan.
A VII. században, amikor az arabok a várost elfoglalták,
a műremeket Mezopotámiába szállították…
Ő volt a világ hatodik csodája,
a legrövidebb ideig maradt fönn sokunk bánatára.
Az ókor világ 7 csodája 6. rész
próza, vers, útleírás