Egy fénysugár vezet engem, egy ismeretlen úton,
Egy kéz nyúl értem,s kezem felé nyújtom.
Egy hang szól hozzám,mely olyan, mint egy dallam,
S és válaszolok rá szépen, csendben, halkan.
Így repülünk együtt minden éjszakán,
Szárnyalunk át az év minden évszakán.
Egy szempár néz rám,ilyet nem láttam soha,
Ez a te szemed volt,s arcod mosolya.
Annyit kérdezek elcsukló hangon:
Leszel a kéz, a dallam,a hangom?