Halikarnasszosz görög városnak alapítása Krisztus előtt
2000-re nyúlik vissza,
ezekben az időkben élt Mauszólosz és felesége Artemisszia.
A korabeli történetek a görögök és perzsák viaskodásáról
szólnak,
mindkét népnek óriási hódításai és még nagyobb vágyai voltak.
A hellének uralma i.e. 546-ig tartott, utána
a Földközi-tenger, Fekete-tenger, Indus-folyó
és Indiai-óceán közötti terület II. Kürosz királyé volt.
Hatalmas birodalma élén a legtöbb helyen sztrapák,
Kis-Ázsiai fejedelmek uralkodtak.
Krisztus előtt 377-ben Hekatomnosz fejedelem meghalt,
legidősebb fia, Mauszólosz vette át a hatalmat.
Az újdonsült uralkodó kivételes elszántsággal folytatta
apja elkezdett munkáit,
a település piacterében óriási piactereket épített ki.
Az agóra fölött Árész hadisten szobra emelkedett,
az ifjú király úgy gondolta, hogy a piac és a templom
között áll majd az az épület, amelyet örökre szívébe
vés az emlékezet.
Egy nagy visszhangot kiváltó pályázatot hirdetett meg,
amelyre az ország egész részéből jelentkeztek a művészek.
Szhatürosz és Phütheosz görög építészek voltak a boldog nyertesek,
akik a 49 méter magas síremlék építéséhez kezdhettek.
Az alapzat és a középső rész között emelkedett a síremlék,
az szakértők vízszintes irányban, a földön igyekeztek
emelni az épület kiterjedését.
A mauzóleum az Egyiptomi piramisokra volt emlékeztető,
szerette volna az építtető, ha a sír magasba törő.
Mielőtt befejezhették volna a munkálatot,
szomorú hirtelenséggel Mauszólosz az élők sorából távozott.
Felesége, Artemiszia, hogy újra egyesüljön szeretett férjével,
borba keverte a hamvakat és színültig kiitta a poharat.
Hőn szeretett egyiptomi hatásra, az özvegy,
aki egyben a király húga volt, került a trónra.
Az uralkodónő magának is csodálatos emlékművet állíttatott,
piramisa tetején találhatunk egy négyesfogatot,
melyet az uralkodópár hajtott.
Két év múlva a királynő követte férjét a sírba,
a kőművesek, építészek, kézművesek befejezték
az építkezést, költségeket magukra vállalva.
Nagy Sándor i.e. 334-ben Hlikarnasszoszt megostromolta,
a Mauzóleionnak nem esett semmi baja.
A 12. században elpusztította egy nagy erejű földrengés,
később a kereszteslovagok kőfejtőnek használták,
amikor váraikat építették.
1523-ban Nagy Szulejmán török uralkodó elfoglalta
Halikarnasszoszt egy szempillantás alatt,
a síremlék helyén a szultán katonái részére épített
házak voltak.
1857-ben brit régészek feltárták a romokat,
a leletek ma a British Museumban várják a látogatókat.
Az ókori világ 7 csodája 7. rész
vers, próza, útleírás