Simon Roland
Aratás
Évődő napkorong,
kegyetlen szphinx,
pajzs-oltalom,
kék kupola bizony sehol sincs,
Férfit érlelő munka,
ujjongva ugrál a szőke kalász,
suhan a kasza újra és újra,
káprázatos Július ül a felhők alján.
Ős-modern titán,
kombájn száguld,
fenséges búzamező kiált,
a régi nyár a gép alá hull.