Szívem tele van kívánsággal,
nem akar betelni az irántad érzett vággyal,
mindent szeretnék tudni rólad,
ott lenni mindenhol, ahol Te vagy,
érezni minden pillanatot amit a tested adott,
Belőled soha nem elég.
Az életet veled szeretném habzsolni,
belőled még sokkal többet birtokolni,
lehetsz számomra sok, de sosem elég,
belőled nekem több kellene még,
minden amit adtam magamból, a Tiéd,
Belőled soha nem elég.
Fontos a csókod, a tested, a lelked,
az ölelésed sosem unom meg, nem maradhat el,
elmosódik a múlt, csak a jelen létezik,
arcodat forró könnyeim öntözik,
mond, miért szerettem beléd,
Belőled soha nem elég.
Magamhoz láncolni nem akarlak,
kövess önként, szabad akarattal,
szívemet eléd tettem, átadtam, elfogadtad,
hagyd ott ami visszahúz, a jelentől elválaszt,
hozd az örömöt, ami a szerelemhez köt,
Belőled soha nem elég.
Szívem telve hálával és szerelemmel,
mert hiszem, hogy hozzád az út szabad,
ha szemed nyitva, látod, mi okozza szomorúságom,
szükségem van Rád, kell a lényed, a fényed,
hisz nyelvemen itt a szó, tudod mi a mondandó,
Belőled soha nem elég.
Szerelem gyúlt a szívembe, ne vedd semmibe,
nem úgy adtam, mintha ajándék volna,
ha boldogan vállalod, szíved örül, s kitart,
rájössz majd, nem tudsz élni nélkülem,
s Te mondod akkor nekem,
Belőled soha nem elég.