Egy leukémiás fájdalmas monológja
Írta: Lyza Dátum: Június 03 2009 14:20:22
A
rémülten állok,
sorvadó önmagam előtt,
majd kétségbeesetten üvöltöm!
Elég, kegyelem!
Teljes hír
Egy leukémiás fájdalmas monológja
Ajkamra kristályosodik a szó,
mint sűrű köd oszlik el bennem
minden gondolat,
iszonyattól felizzott sejtem tömege,
humusszá porladó csontomon mulat.
Mint tátongó gödör ölel körül,
és szorít magához a félelem,
rémülten állok,
sorvadó önmagam előtt,
majd kétségbeesetten üvöltöm!
Elég, kegyelem!