Az éjszaka kínja
Írta: Heather Dátum: Augusztus 23 2007 09:18:33
Gy?rött leped?mön könnyek görögnek,
s mindent beborítva körém gy?lnek.
Teljes hír
Hideg ágyamban fekszem, egyedül...
az éj átölel, testem lassan kih?l.
Fájdalom gyötri szívem, mert félék,
ki fontos nekem...elveszítem.
Gy?rött leped?mön könnyek görögnek,
s mindent beborítva körém gy?lnek.
Csak lassan fojtanak meg, de t?röm csendben,
megérdemlem...hát hagy legyen...
Álmos vagyok, becsukom szemem,
de nem j? az álom, mert elveszett a hitem.
Nem szólsz hozzám...s én nem bírom tovább,
de tudom, ha hívnál, futnék hozzád.
Megbántottalak... bolond voltam,
hisz jobban szeretlek, mint saját magam...
Miért tettem? Nem tudom...önz? voltam,
s most büntetem saját magam...
Úgy j? el a reggel, hogy ölellek álmomban...
Alszom vagy tán meghaltam?
Élek...mert fáj mindenem s úgy érzem
nélküled örökre elvesztem.
Úgy ölelnélek...édes ajkad úgy csókolnám...
s közben kérnélek: "Kedvesem ne haragudj rám!"
Annyira fáj...nem is értem, akkor mit miért tettem...
De tán még nem kés?... s sikerül feledtetnem.
Újra itt az est...illatod itt van velem.
Kezed simogat...ölelésed szinte érzem.
Csókolsz...vadul éhesen, s én közben becézlek...
Ez megy minden este...felidézlek.
Azt mondtad, szeretsz...elhiszem neked.
Bocsáss meg...s maradok örökké tied!
Ne kínozz, ölelj át, kérlek!
Gyere hozzám...nagyon várlak téged!