Szentiván éji álmok
Írta: reitinger jolan Dátum: Június 08 2009 08:35:42
A
mert tudták vannak istenek itt,
kik a nimfákat többnyire rászedik,
így zenéjükre csak távolból vígadtak,
de neszük elárulta őket, így mulattak:
Teljes hír
Szentiván éji álmok
.... és ahogy gyors újjal szaporázva fújták,
a fák s a folyó öbléből a nótát
- hangot hangra - kicsalták a vidék
nimfáit is. Ők látták s a zenét
hallgatták, s mert mind kiváncsi fajta,
hol egy-egy sűrű bokorhoz tapadva,
hol meg lapulva a közeli fák
mögött lesték e nagy kompániát.
Közben a cserjék nyögtek és nyihogtak.
Sőt, időnként neki is bátorodtak,
közelebb jöttek, távolodtak, azonban
félve visszabújtak a bozótba nyomban,
mert tudták vannak istenek itt,
kik a nimfákat többnyire rászedik,
így zenéjükre csak távolból vígadtak,
de neszük elárulta őket, így mulattak:
Ha feltűnik egy-egy emberi angyal,
Ki a legbátrabb szívet leigázza,
Hogy elragadja győztes akarattal,
Szép arcuk földi paradicsomába,
Titkon megrebben fénylő szemük lángja,
Előttünk mindent aranyszínbe von,
S ha szemünk szemükbe néz olykor,
Magunkhoz térít lelki nyomorunkból,
Ahogy a napon elhervadt szirom,
Éled újjá, ha megered a zápor.
......
Hallgassuk hát szívetek, hogy dobban,
Vénuszok, Apollók oltárán áldozva életet,
Ám hamar meglátni azt, a hűség könnyű lég,
Parazsát kioltja, mi alighogy lángra lobbant.
De érte égve oly régóta vársz titokban,
Nem emésztve el a hűség lényegét,
Minél mélyebbre dob a tűz amelyben égsz,
Arannyá edzi majd szerelmed egyre jobban.
Ám mindez semmiség érte, hisz hajadon,
Az élet így csak erre-arra vet még,
De most érzed miként visz magasba a lég,
S őt szeretni több, égi és földi jutalom.
Hisz oly sivár minden, ő a kincs, a vagyon,
Megnyugvást lelhetsz keble hűvösén.......