Szabadság
Írta: Whatshername Dátum: Augusztus 23 2007 11:18:50
A légnek, mely magával hozta e rövidke útra,
Azóta messze jár már és más nyelven zenél,
Teljes hír
Az, mi legfontosabb s drágább számodra.Mert EGY.
Mert megismételhetetlen és valóban az,
S oly méltóságteljes, mint a felh?t érint? hegy,
Ráadásul cseles gézengúz, de igaz.
Ezt a piciny valamit leled mindig magadnál,
Mikor széttárod karjaid és engedsz a szélnek,
És nyomát hagyja vadul lobogó hajadnál,
Majd tovat?nik, búcsút intve a légnek.
A légnek, mely magával hozta e rövidke útra,
Azóta messze jár már és más nyelven zenél,
De ha hívod és szereted ?T, visszatér újra meg újra,
Hogy ismét felh?tlenül boldog, önfeledt legyél.
De mindig pontosan, gammra kimérve annyi,
S nem több annál, kevesebb sem, s nem is elég,
Hogy lelkedet próbálja picit vidáman hagyni,
S csöndesen sziréndalt zengeni feléd.
Táskádba indulás el?tt ezt be nem teheted,
Viszont ha már úton vagy s érzékeid ébren,
És érzed a fát, a forrást, a tündökl? réteket,
Szabad vagy s szabadság színe száll a szélben.