Nézz fel! Hol színtiszta tükörkék,
Hol felhők bekebelezték,
Hol éjjelszárnyú mélysötétség,
Hol nappali fényárban ég:
Az ég.
Nézz le. Selymesen ringatózó
Fényes-smaragd fűtakaró,
Élettől dús, zsongó öreg Hölgy,
Télen fehér, tavasszal zöld:
A föld.
Nézz hátra. Elmaradó hegyek,
Tovaszökkenő emlékek,
A szürke eső, hó oda hullt,
Mit elhagytál, ott vízbe fúlt:
A múlt.
Nézz előre. Messzi horizont,
Sugárzó reményt-hitet ont,
Az Út arra visz és arra él,
Onnan fúj a bíztató szél:
A cél.
Nézz magadba. Kavarodó ködképek,
Elhomályosult fényképek,
Hiába is nézed, nem lesz más,
"Nem lesz gúla a farakás":
Hát láss.