A Nap és a Virág
A kopár Nap csak sütött,
A gyom már haldoklott.
Ki akarta egészen égetni,
Gyökerestől megszüntetni.
Nem akart mást, csak egyet,
Gyom helyett Virág szülessen.
Sajnos túlzásba vitte a meleget,
A talaj is terméketlen lett.
Most már hiába ég takarékon,
Nem láthat újjászületést a földön.
Szégyenében felhők mögé bújik,
Ott sír, míg végleg kialszik.
A felhőkből hullik alá könnye,
A termőföldet ezzel öntözve.
Sok idő múlva a Virág kibújik,
Más Nap lesz, kinek fényében sütkérezik.