Szentiván éji álmok
Írta: reitinger jolan Dátum: Június 12 2009 07:32:45
A
S bár látták a szatírok, hogy szépek,
és tetszett is nekik az édes ének,
míg buja szomjjal itta szemük
a szenvedélyt, perzselőn égett tüzük,
Teljes hír
Szentiván éji álmok
Mily isten véste fénylő homlokodra
E fenséget, bár víg vagy és szeszélyes,
Mily liliom, mily istennő a vétkes
E szépségben, mindenki mást kifosztva.
Mily sziréndal szökken itt magasba,
Rászedve Zeuszt, ki leleményes,
Miféle szem, mily fegyvergyűjtemény ez,
Mely íját, tegzét Ámortól orozta.
A bőkezű ég itt mutatja meg
A teljes bájt, kacér révület titka,
Van benne, s a mámor cserfes tudománya.
A huncut Ámor most támad meg engem
Mily tűz ég, parázslik szívemben,
Állj hát a szerelem szolgálatába.
S bár látták a szatírok, hogy szépek,
és tetszett is nekik az édes ének,
míg buja szomjjal itta szemük
a szenvedélyt, perzselőn égett tüzük,
s rajtuk a vágy egyszerre úgy eláradt,
hogy egy jelre, mind a furulyákat
földhöz vágták, s oly rettenetesen,
hogy minden rend felbomlott hirtelen.
Váratlanul sebes futásba kapva
felajzva rohantak a riadt nimfahadra.
Csókolj még, csókolj egyre többet!
Add csókodba minden ízedet!
Öntsd csókodba minden tüzedet,
Ezret kapsz parázsnál égetőbbet!
Rám pazarold! Karjaim közt nyugodj meg,
Másik ezerrel dúsítom mézüket,
Törje e csókcserés élvezet
Boldog útját a féktelen gyönyörnek.
Vágyott örömünk így lesz kétszeres,
Buja élvezetünkben a másik párja lesz.
Hadd legyek, Édes, őrült olykor-olykor,
Émelyít, betegít a fegyelem,
Ha nem örülök igazán sosem,
Csak ha valahogy kitörök magamból !