A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848-49
Írta: gufi Dátum: Június 12 2009 15:21:37
A
A kormány Dunántúlra népfelkelést hirdet,
Kossuth az Alföldön mond toborzó beszédet.
Szeptember huszonkilencedikén a honvédsereg,
Pákozdnál felsorakozva várja az ütközetet.
Teljes hír
A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC
1848-1849 I. rész
Az áprilisi törvényeket tizenegyedikén,
Ferdinánd aláírásával mind szentesíté.
A nemesi és a jobbágykérdések tolódnak,
A nemzetiségi problémák is fokozódnak.
A magyar sikerek buzdítják a kisebbségeket,
Azt szeretnék, ha lennének önálló nemzetek.
A magyar kormány erről hallani nem akar,
Vallják, határainkon belül mindenki magyar.
Üléseznek szerbek, horvátok, a szlovákok,
Nem különben tesznek az erdélyi románok.
Mind, mind külön, nagygyűlést tartanak,
Valahány nemzet fiai mind mást akarnak.
A szerbek, a horvátok Bécshez fordulnak,
Ami kapóra jön megint a Habsburgoknak.
Előbb titokban, majd nyíltan támogatják,
A szerbek és a horvátok nyílt lázadását.
Szeptember tizenegy, Jellasics átlépi a Drávát,
Harmincötezer ember várja a parancsát.
A magyar csapattestek sorra visszavonulnak,
A túlerővel szemben nincs értelme harcuknak.
A kormány Dunántúlra népfelkelést hirdet,
Kossuth az Alföldön mond toborzó beszédet.
Szeptember huszonkilencedikén a honvédsereg,
Pákozdnál felsorakozva várja az ütközetet.
A jórészt újoncból álló magyar csapatok,
Futásra kényszerítik a horvát Jellasicsot.
Győr felé menekült Bécsig meg sem állott,
Jobb szárnyát lefegyverzik a fehérvári polgárok.
Az itt hagyott horvát helyőrség nagy bajban,
Perczel és Csapó Ozoránál győz e viadalban.
Kénytelenek tehát a fegyvert most letenni,
A horvát haderő itt húsz százalékát veszti.
Közben a kormány lemond arra hivatkozva,
Nem hozott eredményt a tárgyalások sora.
Létrejön az Országos Honvédelmi Bizottmány,
A gazdaságot hadianyag-gyártásra állítván.
Délen a szerb felkelése elfojtatlan marad,
Így császár kézre kerül Temesvár és Arad.
A magyaroknál Pétervárad és Eszék erődje,
A honvéd csapatoknak e térségbeli sikere.
Erdélyben is kitört a román népfelkelés,
Magával hoz esztelen öldöklést, vérengzést.
Gyulafehérvár és Déva osztrák kézen marad,
Velük a székely határőrezredek harcolnak.
Észak-magyar területen Lipót-vár és Komárom,
Magyar kézen, veszélytelen a szlovák mozgalom.
Pestre érvén, Lamberget meglincseli a tömeg,
Ferdinánd ezért feloszlatja a magyar parlamentet.
A pákozdi vereségről későn kap értesítést,
Így megkapja Jellasics a császári kinevezést.
Ettől fogva ő Magyarország királyi biztosa,
A Magyar császári-királyi hadak főparancsnoka.
Ezen döntést senki nem veszi figyelembe,
A magyar tisztek többsége átáll honvédelemre.
Október másodikán új magyar kormány alakul,
Hatodikán Bécs városa ismét lángba borul.
A radikális lakosság tudomására jutott,
Magyarok ellen küldik a „Gránátos” alakulatot.
Ferdinánd császár, akképpen rendelkezett,
Jellasics kezére bocsájtja az elit hadtestet.
A forradalom miatt a manőver altatva,
Ez idő alatt folyik Dunántúl megtisztítása.
Ferdinánd most meg Olmützbe menekül,
Az osztrák csapatok élére Windisch-Gratz kerül.
Bécs ellen vonul október huszadikán,
Melynek falait többször megrohamozván,
Visszafoglalja október harmincegyedikén,
A város így újra a császári erők kezén.
Jellasics Mosonnál bevárja az erősítést,
Majd itt egyesíti a császáriakkal seregét.
Schwechátnál a Móga vezette magyar had,
Windisch-Gratz erőivel szemben alul marad.
Móga János maga is megsérül a csatában,
Kossuth a sereget rábízza Görgey Artúrra.
Görgey ezzel együtt tábornoki rangot kap,
Parancsnoksága alatt áll a teljes magyar had.
Ezekkel párhuzamosan a székely felkelés,
Hatvanezer fegyveressel a kezdetét vevé.
Kisebb győzelmek, majd vereségek jőnek,
Így megszállják Erdélyt a császári seregek.
Háromszék az egyetlen mi még tartja magát,
Gál, Bede és Gábor Áron lelkesíti csapatát.
Novemberben elkezdődik a téli hadjárat,
Kossuth és Görgey megtervezik a csatákat.
A főparancsnok huszonnyolcezres serege,
Perczel Mórnak is van tízezer fegyverese,
Mind a két csapatnak most fő feladata,
A Dunántúl teljes védelmének ellátása.
December elején az udvar nyomására,
Ferdinánd lemond az unokaöccse javára.
Minden címe Ferenc József fejére száll,
A magyarok szemében még Ferdinánd a király.
Ekkorra az Európában dúló forradalmakat,
Többségében leverik az elnyomó hadak.
Magyar földön is akad, egyre több ki ellenzi,
A forradalom ellenségei kezdenek erősödni.
Decemberben megindul Windisch-Gratz serege,
Ötvenötezer emberével Görgeyt üldözte.
Másik tizenkétezer császári-királyi katona,
Perczel Mór csapatát erősen szorongatja.
Galíciából betört a felvidékre Franz Schlick,
Eperjest, Kassát elfoglalja, megveri Pulszkyt.
Görgey megütközik Windisch-Gratz seregével,
A császáriak elsöprik őt hatalmas túlerővel.
A csapattestek viszont együttmaradnak,
Szervezetten, egységben visszavonulnak.
A tervek szerint egyesülnének Buda alatt,
De a véres Móri csatában Perczel alul marad.
Odavész a katonák több mint egyharmada,
Kossuth ekkor úgy dönt, a fővárost evakuálja.
A kormányzat azonnal Debrecenbe költözik,
A haditanács ezek után új terveken dolgozik.
A Délvidéket feladják,… az ottani csapatokat,
Felhozzák a Közép-Tiszánál egyesítve azokat.
Perczel Mór teljes hadteste a Tisza vonalánál,
Kiss Ernő bánsági csapatai állnak a Bánságnál.
Windisch-Gratz közben elfoglalja Buda várát,
Berendezi a várban a főparancsnokságát.
Kiss Ernő csapata súlyos vereséget szenved,
A Bánságot és Bácskát feladják a seregek.
Negyvenkilenc februárjában Kossuth döntése,
Dembinski Henrik a magyar hadak fővezére,
Február huszonhat és huszonhetedikével,
Kápolnánál ütköznek a császári fő sereggel.
Ismételten súlyos vereséget szenvednek,
Állítólag mindez köszönhető Dembinskinek.
Mondják alkalmatlan a hadvezéri tisztségre,
Szemere ezután a tábornok a leváltását kérte.
A tisztikar döntésére Dembinski leváltva,
Ideiglenesen Vetter Antal a helyére állítva.
Kinevezése csak rövid, egy hónapig tartott,
Ezután a seregek élére Görgey Artúr állott.
Erdélyben a Bem József vezette seregek,
Puchner és Urbán csapataival küzdenek,
Decembertől márciusig gigászian harcolva,
A császári csapatoktól Erdély megtisztítva.
Budapest, 2009. június 09. Albert Ferenc