Ima
Írta: Whatshername Dátum: Augusztus 24 2007 11:58:20
Hát tanítsd meg, Uram, imára gyermeked,
Hisz m?ved ? is és talán szereted.
Teljes hír
Ó, Te becses, Ó, T ékes,
Te hatalmas, Te fényességes,
Ó, Uram, mondd, miért?
Miért hagyod szenvedni h? szolgád.
Kinek szvíe hozzád emelt oltár?
Hát tanítsd meg, Uram, imára gyermeked,
Hisz m?ved ? is és talán szereted.
Nézd csak, Atyám, ezt a csoki szeletet
Kedvedért nem eszem meg, ajánlom Teneked.
S lám, ott az az öreg hölgy a görbebottal,
Mondd, jobb leszek-e egy fokkal,
Ha átsegítem szegényt az úton,
S közben a kedvenc nótáját fújom?
És ha nagymamám már legalább ezredszer
mondja a "paszírozást" két sz-szel,
S nem szólok, lenyelem és mosolygok,
Jobb leszek én attól, megmondod?
Mert Uram, embernek teremtettél engem,
Csak ilyesmire vagyok képes, bennem
akarat van, de az rengeteg,
S ami fontosabb, hát az a szeretet.
Mert szeretek én mindent, mi itt mozog,
Mi körülöttem él, létezik és forog,
Szeretlek Téged is, Atyám,
Hát add, hogy ne rágódjak a világ baján.
Hogy legyen esélyem boldogan élni,
S ha lehet soha, semmit?l nem félni...
Uram, életem, szívem dobog a kezedben,
Angyalok és minden Szentek, szóljatok a nevemben!