A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC
1848—1849 II. rész
Megindul a dicsőséges tavaszi hadjárat,
Isten kegyelméből két hónapig tarthat.
Görgey véglegesen a seregek fővezére,
Elkezdődik a magyar hadak egyesítése.
Tiszafüred környékén bonyodalmak mellett,
Az egyes csapattestek összpontosítva lettek.
Időközben a vezérkar előáll a haditervvel,
Támadást indítanak, átkaroló hadművelettel.
Beniczki Lajos mintegy ötszáz fős csapattal,
Megütközik Losoncnál a császáriakkal.
Beveszi a várost,… menekül az osztrák,
A település védelmét egy helyőrségre bízzák.
Windis-Gratz kiküld egy előőrs csapatot,
Hatvan városáért folytatnak nagy harcot.
Pöltenberger Ernő és Gáspár András hadteste,
Schlicket megvervén, őket Hatvan mögé kergette.
A másik három hadtest tervek szerint halad,
Az első közülük már Tápióbicske alatt.
Klapka György a helyzetet nem jól méri fel,
Így Jellasics dandárja elől menekülnie kell.
Fejvesztve rohannak a Tápió-hidat elérve,
Megjelenik Damjanich harmadik hadteste.
Hősiesen küzdenek a „Vörös sipkások,”
Kardélre hányják a megriadt osztrákot.
Windisch-Gratz még mindig nem tudja felmérni,
A magyarok hadereje valójában mennyi.
Április ötödikén újabb erőt küld Hatvanhoz,
Egyet, egyet Gödöllőhöz, Isaszeghez és Váchoz.
Görgei elrendeli az átfogó hadműveletet,
Isaszegnél megindítják az első ütközetet.
A vezérek: Damjanich, Klapka és Aulich,
A túlerővel szemben Klapka megfutamodik.
Ott marad magára ez által Damjanich,
Ő viszont még szilárdan tartja állásait.
Aulich és Damjanich támogatást várnak,
Gáspár nem mozdul, így fejetlenség támad.
Windisch-Gratz kihasználja az adott helyzetet,
Oldalba támadja a magára maradt sereget.
Ezzel aztán hatalmas veszteséget okoznak,
Damjanich ekkor visszavonulót fúvat a hadnak.
Három óra múltán eloszlott a csata füstje,
Görgey a hadsereget addigra újra rendezte.
Aulich és Klapka a támadást ismét megindítja,
Gáspár a jobbszárnyon most beszáll a csatába.
Damjanichnak kissé reménytelen a helyzete,
Schlick csapata ellen eredménytelen küzdelme.
De Klapka és Aulich azonnal cselekednek,
Két hadtesttel, gyorsan a segítségére sietnek.
Az Isaszegi csata így győzelemmel zárul,
Windisch-Gratz úgy dönt, inkább visszavonul.
Görgey ekkor új haditervet dolgoz ki,
A császáriakat északról akarja átkarolni.
Április tizedikén újra indulnak a harcok,
Damjanich most könnyen elfoglalja Vácot.
Földvárival villognak a” Vörös sipkások,”
Nagysallónál ronggyá verik az osztrákot.
Április tizennegyedikén Debrecen városában,
Az országgyűlésen Kossuth kormányzónak választva,
Itt újból kimondják a Habsburg-ház trónfosztását,
Így veszti el ötödik Ferdinánd a magyar királyságát.
Április tizenkilencedikén a magyar fősereg,
Eléri Komáromot, kezdődhet az ütközet.
Huszonkettő és huszonhárom, e két napon,
Felszabadul végre az ostromlott Komárom.
A bekerítési hadművelet nem járt sikerrel,
Velden visszavonul az osztrák sereggel.
Windisch-Gratz-től átveszi a fővezérséget,
Ez után ő irányítja az osztrák hadtesteket.
Miután az osztrákok elhagyják a fővárost,
Huszonharmadikán bevonulnak a huszárok.
Május másodikától a kormányfő Szemere,
Kossuth kormányzót leköti a hon védelme.
A kormány költözik Pestre majd Szegedre,
Végül Aradra kell menni augusztus közepére.
Június hóban az orosz Rüdiger és Paszkevics,
A tábornokok az intervenciót megkezdik.
Több oszlopban indulnak a hadműveletek,
A szabadságharc sorsára rátéve a pecsétet.
A kétszázezres túlerő jön, mint gőzhenger,
Velük szemben a magyar, csepp és a tenger.
Rövid idő teltével sorban a vesztett csaták,
A két nagyhatalmi gépezet, őrlőmalom gyanánt.
Az ország teljes részét rabigába hajtotta már,
Utolsók közt esik el Segesvár majd Temesvár.
Július harmincegyedikén a segesvári csata,
Minek a színtere,… a közeli Fehéregyháza.
A kezdeti sikerek hamar kudarcba fulladnak,
A kifáradt ellen gyalogosai erősítést kapnak.
A többórás szuronnyal vívott küzdelemben,
Négyszáz honvéd lelke felszállott a mennybe.
Kilencszáz katona fogolyként rabláncra fűzve,
Nagy költőnknek, Petőfinek szurony a szívében.
Közben a Dembinski vezette magyar fősereg,
Temesvárnak indul, hisz Szeged már elesett.
Megérkezvén ide augusztus kilencedikére,
Bem József tábornok állt a magyar hadak élére.
Az elcsigázott honvédsereg új erőre kapva,
A hír hallatán kezd egyöntetű üdvrivalgásba.
Nem így a tisztikar, ők fikarcnyit sem örülnek,
De szól a parancs: ezért Haynau ellen mennek.
A szerencse is cserbenhagyja seregünket.
Bem lova megvadul, ledobja magáról a terhet,
Az „Apó” válla törött, ettől fejét veszti a sereg.
Háromszáz honvéd halott és Temesvár elesett.
Augusztus tizenegyedike, dönt a haditanács,
Fölösleges immár minden további vérontás.
A rendelkezésükre álló harmincezres sereg,
Az intervenciós csapatokat nem állíthatja meg.
Görgey ezek után az oroszokkal egyezkedve,
Megállapodik a teljes fegyverletételben.
Negyvenkilenc, augusztus tizenharmadikán,
Rüdiger előtt leteszik a fegyvert, Világosnál.
Kossuth Lajos közben elmenekül külföldre,
Máris beindul Haynau haditörvényszéke.
Több száz tisztet és polgárt ítélnek halálra,
Ennek sokszorosa kerül hosszú várfogságra.
A foglyul ejtett katonák erőszakkal besorozva,
Magyar, székely, lengyel, német a császárt szolgálja.
A más nemzetnek fiai mind hazaengedve,
A honvédtábornokok felett külön ítélkezve.
Ezernyolcszáznegyvenkilenc, október hatodikán,
Tizenhárom tábornok az ítéletére várván,
Búcsúleveleiket már mindahány megírta,
Először a golyó általi halálra ítéltek szólítva.
Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Schweidel József,
Lázár Vilmos,… velük katonai sortűz végzett,
Kiss Ernőt a lövedék elsőre csak a vállán érte,
Ezért három katona fölé hajolva agyonlőtte.
Ezután jönnek a kötél általi halálra ítéltek,
Pöltenberger Ernő és Nagy Sándor József,
Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly,
Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsei Károly.
Leiningen-Westerburg Károly mind kivezetve,
A bitófák előtt várnak saját kivégzésükre.
Franz Bott hóhér végzi a szennyes munkáját,
Hallja a halálba menők utolsó búcsúmondatát.
Eközben Pesten egy másik hóhér ezen a napon,
Az ítéletet végre hajtja Batthyány Lajoson.
Az első szabad miniszterelnököt főbe lövik,
Huszonötödikén Kazinczy Lajos következik.
A megtorlások még ezután is folytatódtak,
Több tízezren ezért külföldre vándorolnak.
A nemzetiségek az ígértekből nem kapnak semmit,
Haynau rémuralmi rendszerét ők is viselik.
Budapest, 2009. június 13. Albert Ferenc