Reitinger Joli kért a tegnapi verséhez továbbgondolást...
Kit is?
Kit is szeretnek az asszonyok?
erre szabályt biztosan nem tudok!
De ahány Nő, annyi titkos vágy,
néha az a jó, ha a szőnyeg az ágy,
Néha kell a finom elegancia,
máskor elég az ördög szőrös fia!
Hogy öleljen villogón, vadul,
mitől a szemérem forrón elszabadul.
A lényeg: Hogy lobogjon a tűz,
mely a férfi erős karjaiba űz.
Kinek lelke tarka, minden perce varázs!
Így nem hülhet ki oly gyorsan a parázs.
legyen kedves és gyöngéd is ha kell,
ne tévesszen össze az ágyban senkivel...
Tovább nem sorolom, mert ez így is remek,
Én meg nagyképűen magamra ismerek.
Mert mi férfiak is titkosítva vagyunk,
de belátom: Legtöbbször az ölünkben az agyunk!