Édes meghalt,
A cintermen vitték keresztül.
Elvitték őt messzi útra
Vitték,még maradt egyedül.
Estefele,gyermekkorom helyére beléptem.
Érintetlen volt ott minden
Szekrénye, nyitott ajtó
Telt mindennel,szegényen.
Íróasztalán én láttam
Egy könyvecskét kinyitva,
Imádságot olvashatott,
Mikor a halál elhivta.
S beleolvastam én zsoltárába,
Mintha hallanám imádkozó szavát.
Kérte Ő a jó Istent
Meghallgassa hangját.
Gyermekéhez fohászkodott,
Jöjjek többet látni őt.
Fájt a lelkem,belsőm égett,
Mellemre szoritottam könyvét,szoritottam volna őt.
Felkavart...a sok, mit láttam,
Asztaláról kenyérmorzsát gyüjtöttem.
Még ha meg is haltam volna
Számba tettem sírva,sirtam keményen.