A csendnek géniusza
Írta: iytop Dátum: Június 30 2009 06:25:53
A
S érzem jobban,jobban lelkemben
A sötét hatalmába vesz,
Térdepelve szikláról én nézem
Mélységemet,lent a hullámokat...harcomat,életemet.
Teljes hír
A csendnek géniusza
Az élet peremén egy márványos arccal
Figyelem a halál tengerét,ködbe burkolva.
Komoran a part sötétedik
A hullámok emelkednek nehéz sziklákon,kapaszkodva.
Könnyeim follyatok,follyatok még eléritek Ég alját.
Egy világot látok...kínzó árnyékok
Bár a szerelem óráji veszitve,
Még látom nekik mosolyát.
A fájdalom új sebeket nyit ki nékem
Élet hideg hamuja,az én reményem nő.
Koronaként messziségből jöve
Hullámokban hajitják a partra,ahová való ő..
S érzem jobban,jobban lelkemben
A sötét hatalmába vesz,
Térdepelve szikláról én nézem
Mélységemet,lent a hullámokat...harcomat,életemet.
Mélyből feltörnek érdekes hangok...
Fájdalmas,fülsüketítő,üvöltő szelek,
Ének kórusban magas hangon
S végül csend...de hullámzó tengerek.
Hosszan figyelem, végtelenét komoran
Nem egyedül...egy halgatag baráttal,
Ki örökkön engemet követ.
Ő, a csend géniusza....keverék,angyal a halállal.