Őrlődés
Írta: Theodora Dátum: Július 06 2009 09:28:46
A
Álomföld. Létezel-e? Valóban megtalállak?
S miért kell, ha felkel a korai Nap,
miért kell elhagynom talajod?
Teljes hír
Őrlődés
I.
Éget. Fáj, mégis kívánom.
Vakon követem, némán imádom.
Esztelenül óhajtom, gát nélkül akarom
beteljesülését. Végtelen hatalom.
Éltető úr, ha a magány társam,
s az égen a Hold csillagsátrat
emel fölém. Betakar s altat
mély álomba, hol aranyszavad
érinti lelkem, ujjaid simogatnak,
lágy ajkaid cirógatnak.
Álomföld. Létezel-e? Valóban megtalállak?
S miért kell, ha felkel a korai Nap,
miért kell elhagynom talajod?
II.
Nem tudom, mit gondoljak.
Áldjam a percet vagy átkozzam?
Áldom, hisz gyönyörűséget kaptam,
mit sohasem feledek.
Gyönyört, vágyat, mi folyton perzsel.
Csókok a kéj óceánjába millió cseppként
szakadtak.
Áldás, hisz értelmét látom most az életnek.
Öröm és boldogság, ha itt vagy mellettem.
Kínzó vágy, gyötrő magány sújt rám nélküled,
üres lét, apró parázshalom, súlyos szürkület.
Apró reménycsillag világít az égen,
apró fáklya fénye pislog az éjben.
2006