ne dőljetek le
betű keresztek
ha nem lesznek
temetők
hová jár sírni
megkínzott lelkem
ne halj meg
múzsám
mi lesz nélküled
velem
mit fog írni
a jobb és
a bal kezem
mint pusztában
elhagyott
juh akol
lelkem romokban
hever
az elégett tűzből
hamu és pernye
száll fel
elég a sóhajokból
végre valamit
tenni kell
nem nézhetjük
hazánk teste
hogy vérzik el
gombold szét
az inget melleden
hadd kapjon bele
a forró szél
bordáid között
szívedbe
nem sírni jöttem
én ide
csak dúdolni
a széllel
ahogy énekli
a himnuszt
a Kárpát - medencében