A reggel varázsa
Írta: szalianna Dátum: Augusztus 26 2007 19:43:44
S mint millió gyöngyszem csillog,
Ahogy a kör iránya haladt.
Teljes hír
Mint varázslat fátyla, gomolygott a pára.
Mint holt lelkek szelleme, úgy ült a tájra.
Néztem a tájat, a buja növényzetet,
S tekintetem, egy növényt követett.
El?ször egyet, majd százat és százat,
Csodálkozva néztem, ez növény, vagy varázslat?
Két növény átsz?ve, körkörös irányban,
S mint millió gyöngyszem, csillog rajt a pára.
Néztem, csodáltam!
Hisz ez nem növény, vagy varázslat,
A pók sz?tte körbe a két növény szárat.
S ráült a pára az éj leple alatt,
S mint millió gyöngyszem csillog,
Ahogy a kör iránya haladt.
Ezt csókolta a kel? Nap sugára,
S ez hozott varázslatot az ébred? tájra.
Majd kitisztult minden, csillogott a táj,
Életre kelt újra, minden f?, fa, virág.
Kibontva szirmukat, köszöntik a Napot,
Megköszönve néki az éji harmatot.
Elcsodáltam, mily okos a pici pók, hogy
Körbe, körbe jár, mint Nap után, a Hold.
Ismétli önmagát, míg az id? halad,
S így a Világmindenség, örökké fennmarad!
Órára óra, évre év, míg felváltja egymást,
Millió nemzedék.
Betöltik a Földet virágok, emberek,
S az id?tlen id?, meg tovább szendereg.
Nincs kezdet és nincs soha vég,
Így marad fenn örökké a
VILÁGMINDENSÉG