Nem tudok aludni, mert nem vagy mellettem,
Ne akarj sohasem, senkit sem helyettem.
Tudd, hogy rám bármiben, bármikor számíthatsz,
Akarom, hogy szeress, de sose ámíthatsz.
Annyi rosszat, szörnyűt éltem már át veled,
Annyi éjen át fogtam már sírva a kezed.
Már megbántottál, s talán még fogsz is,
Várom tőled a rózsát, akkor, ha lopsz is.
És ha látom szemedben a nap első sugarát,
Mikor hallom, hogy hamisan dúdolsz egy régi nótát.
Ha érzem, hogy karod féltve, óvva ölel már,
Ha csókod fájón, de mégis forrón fagy rám.
Akkor is tudni fogom, minden rossz tetted ellenére:
Kellek neked, hogy más, hogy jobb lehess,
S kellesz nekem, hogy vigyázz rám és ÖRÖKKÉ szeress!