Kisbetükkel írott levél,papirosnak keretében foglalt.
S kérdésed:Miért nem irok,
Milyen gondolataim vannak?
Magamban, válaszként kimondom:
Egy ideje a munka eláraszt,
Próbálom gondolatomnak tövisét zsibbasztani,
De gyötrődésem...vivódásom megmaradt.
Bár kéne feledjem a rosszat,mert az új Hold világít
Csókolva ujjaidnak gyöngyház szinét
Harmattal fedett szemeidet,piros ajkadat...szorossan.
Mind ezt megirom egyszer levélben,
S mennyire szeretlek...egyszóban.
A viszontlátásnak reményében,ott a csókban.