Hagyj most…
Nem akarok szólni,
Nem akarok könyörögni,
Hagyj most aludni!
Nem akarom látni a világot,
Nem akarom érezni a virágillatot,
Kérlek, csukd be az ablakot!
Nem akarok mosolyogni,
Nem akarok boldog lenni,
Kérlek, ne akarj felvidítani!
Nem akarom hallani a dallamot,
Nem akarom átvészelni a napot,
Hagyj most egyedül a mai napon!
Nem akarom, hogy vigasztalj,
Néma vakságommal nem téged büntetlek,
Csak nem akarom, hogy így láss engem.
Őrültségnek hangzik,
De néha az ember magányra vágyik,
Szeretnék egyedül lenni egy napig.
Nem érzek másképp,
Nem rejtegetek senkit,
Csupán a magány, süppedő gyomrában lennék egy kicsit.