P-38 A rákászás
Írta: nappalyazat Dátum: Augusztus 04 2009 08:43:25
H
Szép, csendes délután volt. A nyugalmat csak gumicsizmáink rángatása zavarta, mert ki kellett próbálnunk, hogy nem lyukadt-e ki valamelyik a nagy megpróbáltatásban.
Teljes hír
P-38 A rákászás
Szép, csendes délután volt. A nyugalmat csak gumicsizmáink rángatása zavarta, mert ki kellett próbálnunk, hogy nem lyukadt-e ki valamelyik a nagy megpróbáltatásban. Mikor készen voltunk, elindultunk a patak felé. Nem vittünk mást magunkkal, csak egy lyukas vödröt, meg egy jó nagy táskát. Keresztül vágtunk a réten, és ott voltunk a patak partján. Kristálytiszta volt a vize, és az alacsony vízben a kavicsok között nagyon sok kövér fekete rák mászkált ide-oda nagy lustán. (A fekete rák lomha, a vörös rák fürgébb és kecsesebb, és nem olyan testes. Mind a kettőnek finom az ollója)
Azért megijedtek, amikor elkezdtük szedegetni őket, de mivel lassan mozogtak, nagyon sokat összeszedtünk belőlük. A vödörből szatyrunkba öntöttük őket, melynek teteje is volt, így aztán nem tudtak kimászni. Előre örültünk a finom vacsorának, mely főtt rákból, és héjában sült burgonyából lett volna. Hát amikor kinyitottuk szatyrunkat, megdermedtünk, mert egyetlenegy rák sem volt benne, szép csendesen eliszkoltak a szatyor alján rágott nyíláson keresztül. Nagyon csendben voltunk, mikor a háziak kiabáltak, hogy menjünk, mert kész a pontyból készült halászlé. Az olyan finom volt, hogy minden bajunkat elfelejtettünk, és éjfélig vigadoztunk a fák alatt.
Vakációnk lassan letelt, haza kellett indulnunk. Mindenkinek volt szép emléke, csak a rákokról nem beszéltünk. Nem is szeretjük a rákot!