Kevés rá a szó,
mégis vállalom a verset,
mely tán szívedig ér.
Szavak, mondatok
szövevénye e dal,
bonyolult és törékeny
mint mi magunk.
Ritmusa az életé,
bennünk lüktet
szakadatlan.
Összetart minket
vér, bánat, szeretet.
Egyek vagyunk
a kezdetektől,
s azok leszünk
odafenn,
hol angyalok
éneklik majd
az emlékezés dalait.