Magyar a Magyar ellen?
Írta: HAN Dátum: Augusztus 09 2009 13:02:49
A
Egy másik katona, egy nagy tőrrel a kezében,
Hátulról a katonát megtámadja kegyetlen.
A katona összecsuklik, hangja elnémul,
De még küzd, erős benne az élni akarás.
Teljes hír
Magyar a Magyar ellen?
Katona, az úton támolyog, mint aki részeg,
Mindene csupa vér, a jobb szeme lekötve.
S így halad apránként, megtörten előre
A csata után, miben harcolnia kellett.
Néha megpihen kicsit, erőt gyűjt a harcos,
De a béke nem tart soká, új csata jön most.
Az ütközet elviszi az egyik lábát, alig tud járni
De a katona kitart, mert a végsőkig kell küzdeni.
A földön kúszva egy fa árnyékában megpihen,
Sebeit ellátja, a vérzéseket elállítja nagy nehezen.
Nem mozdul, vár, erőt gyűjt az ismeretlen holnapra,
Lassan megerősödik, s már lüktet benne az élet.
Feláll, egy faág támaszt nyújt megtört lényének,
S elindul, a lépések egyre könnyebben mennek.
De jaj! Mi történik? Ki az ott a bokor tövében?
Ki az ott, s mit szorongat annyira kezében?
Egy másik katona, egy nagy tőrrel a kezében,
Hátulról a katonát megtámadja kegyetlen.
A katona összecsuklik, hangja elnémul,
De még küzd, erős benne az élni akarás.
Ezt látván a merénylő lassan odalép hozzá,
Leguggol mellé, belenéz a maradék szemébe,
Megforgatja a vérben tocsogó, félholt testet,
S tőrével átszúrja hátulról a még dobogó szívet.