Nadine emlékei, virágok
Írta: reitinger jolan Dátum: Augusztus 12 2009 07:30:29
H
Mily ékes voltál távolról s közelről, fehér
gyönyörű, oly tiszta és csalóka,
illattal vontál be fátyolos fakóra,
szobám vázájába rejtettelek én.
Teljes hír
Mily ékes voltál távolról s közelről, fehér
gyönyörű, oly tiszta és csalóka,
illattal vontál be fátyolos fakóra,
szobám vázájába rejtettelek én.
Elhervadtál már, bennem sem élsz,
hiába nyílik új orgona bokra.
A tűnt nyár nem gondol mosolyodra,
múltba hullt s messze a jövőbe néz.
Éjszakánként, ha szóltál volna olykor,
- a szó érző lüktetésre gondol -,
ujjongtam volna. A némaság
mozdulatlanság, nincs foglalatja,
taníthattál volna, hogy a méz íze más,
de te mást tettél, álarcot vettél magadra.