Minden érintésedtől megremeg a testem,
Ilyenkor úgy érzem bilincsben a lelkem.
Szeretném az időt megállítani,
Bilincsből szabadulni, a láncokat ledobni.
Minden búcsúzáskor könnyel telik szemem,
Rettegek, hogy nem lehetsz többé velem.
Minden nap csak Rád gondolok,
Félek, nélküled élni nem tudok.
Ölelésed tüze éget, szelő hozza illatod,
Szemeid kékjében elveszek, meghalok.
Minden apró pillanat, mit tőled kaptam,
Szívembe vésted, örök emlék marad.
Ha láthatlak boldog vagyok,
Szabadulni tőled nem tudok, nem akarok.
Csak most érzem igazán, milyen az, ha fáj a szív,
Minden nap várom, hogy halljam hangod, hogy hívj.
Elkezdődött egyszer, egy csendes délután,
S nem lesz vége soha tán.
Ölelésed tüze éget, s szellő hozza illatod,
Mindenhol csak Téged látlak,
Szabadulni nem tudok.