A mellőzöttség ma buja táncát járja,
Vágy-amuletteket hint az éjszakába.
Áttetsző álmok ködszórta pamlagán,
Borostyánszín kétség csitítgatja magát.
Palackba zárt óhaj, eltörpült szép szavak,
Csupán képzeletem játéka babusgat.
A kegyes élet lám kitüntet másokat,
Csak árnyékom látja pierrot-arcomat.
Feledés, szeretet, van hangyányi remény?
Tekinteted átnyargal lelkem küszöbén.
Agyamban zsongó, elcsúszott idősíkok,
Álarcom elé ismét rolót húzok.
Ki vagy te, ki berobbantál életembe?
Gátat emeltél zuhatag-könnyeimre.
Bájod melengetem szárnyaim alatt,
Kíváncsiság üldöz, titkot tartogat..
2009. szeptember 4.