Racionalitás (próza)
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Szeptember 07 2009 21:40:04
A
Már megint fáj valami!
- Újra négy óra ötvenkilenc perc...
- Utállak "RACIONALITÁS"! -
Teljes hír
Racionalitás
Egy nélkülem létező világban, hol a racionalitás a gyilkosom.
Hétről-hétre ejt sebeket, amik vérbe száradó, összeragadt emlék-pacákat hagynak lelkemen. Húsomba karmolt gyógyulatlanság eszi testemet, estelente korgó gyomorral fekszem,
hajnalban Világra éhezve ébredek! Gyönyöröm, már csak az álmodott szeretet, de helyette,
mindig csak "sohasincs-boldogság" jön el!
Tüdőmben áporodott levegőt zihálok, éjenként halált-félve riadok, s míg reggelre mocskosra izzadom lepedőm, (a Nap már sosem kel) csak újra ősz és ősz...
- Sivár ez a szerelem...
- "Egyik reggel Angyalt álmodtam, majd aznap este is, - és éjszaka sem láttam mást" - tudom...
Vagy csak keserű életitalom láttatta velem árnyát? Ahogy jött, úgy el is ment,
- (mint ahogyan én szoktam). Megint semmitmondó napok következnek!
S csak összegyűrt párnámat szeretgethetem...
Csak a torkomban ne lenne valami lenyelhetetlen keserűség, s szívemben az elillant pillanat.
Már megint fáj valami!
- Újra négy óra ötvenkilenc perc...
- Utállak "RACIONALITÁS"! -
A csodás festmények nem így születnek!
(Egy mocsárciprus árnyékában írtam a folyóparton, csak nekem susogtak a levelek.)
20090906
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!