Beírtalak üres lapjaimba
Véled telítem vágy-soraim
Beszőtted magad sivár napjaimba
Csendre kélnek benned múzsa-csókjaim.
Kecsesen rólak karcsú versszakokba
Láthatatlan tintába mártom ihletem
Rótt betűiden fényként vándorolva
Lágyan gömbölyítem árnyék-ívedet.
Mélységem lét-tükrébe merítelek
Elidőzöm terített vágy-oltárodon
Nélküled félek végleg elveszem
Érted még ezt is vállalom.