Már az éjjel is dörgött -villámlott,
dúlt az égi háború, ám az eső, az
nem esett csepp sem,arra várni
kellett biz egészen eddig,kérem, hogy
megnyíljanak végre az égi csatornák,
hogy a Föld ne szomjazzon tovább.,
s az éltető nedűt magába szívhassa.
Ezzel Őneki kis frissülést adva.
Eleredt hát,de nem vadul, csak szép
szerényen eseget, Ez mellett az Ég
haragja, cseppett engedett. Hangjának
ereje lett csendesebb. Villámait sem
küldé már felénk,'gondolá, az éjjel, mi
volt elég,Meg aztán le is hűlt jó a lég,
hogy ne fázzunk hát , össze kell húzni
magunk némiképp. Egy meleg pulcsit
felvenni biz nem szégyen most errefelé,
de hát mért is lenne már az , hiszen
Ősz lett. Nyár után így kell ennek lennie,
Így rendelkezett a hatalmas természet,
hát békéljünk meg meg szépen véle,
S próbáljuk felfedezni a szépet is benne!