a susogó nyárfák.
Elsárgult leveleik
pörögve-forogva,
földet érnek.
Lábam alatt,
puha,sárgásbarna
szőnyeget alkotva..
De a lehulló
levelek új életre kelnek.
Búvó helyet nyújtva
rovarnak, bogárnak,
Megannyi kicsiny állatnak.
Fagyra érzékeny virágnak,
S szerelmük az elhagyott fa
iránt oly végtelen, hogy télen a földdel
eggyé-válva táplálják gyökerét
a megújuló tavaszon, termést hozó nyárban.
Júlia