Álom négy képben
Első kép
Ott mi csillog, ott mi villog,
Hegytornácok magasából,
Éjfél elmúlt anyám, anyám,
Be kéne a kaput zárnom.
Hét lámpa gyúl a szemembe,
A sötéten átvilágol,
Hangod hallom hegygerincen,
Tornácoknak magasából.
Második kép
Holt-ezüst a Hold gererezdje,
Fogy az éji harapástól,
Nagy sörénye szétsugárzik,
Ezüst-tornya, ezüst-sátor.
Lépés csosszan, kavics koppan,
Szorongató éjszakától,
Kutya vonyít, őt csaholja,
Hegytornácok magasából.
Harmadik kép
Kint susognak nádszál-szellők,
Görnyed a vén siránkozás,
Hol az éjnek íve megnő,
Hol az éjfél lelkembe ás.
Alszanak a fák, a rózsák,
Hét harsogó lámpa lángol,
Bús a szívem, felejtsd gyászát,
Hegytornácok magasából.
Ezüst minden, ezüst éjen,
Ezüst falak satujától,
Szív-hegyein jár a lélek,
Fények láncán füstje táncol.
Negyedik kép
Égi ajtó becsapódik,
Fület zúgat, testet hántol,
Hét lámpafény nem világlik,
Hegytornácok magasából.