Fájó búcsúzás – válasz Jolánnak
Írta: Go-ti-ho Dátum: Szeptember 24 2009 16:49:54
H
Ismeretségünk hajnalán
még körömcipőben jártam én,
elbújtam jól egy láb kisujján,
annak is a jobbfelén.
Teljes hír
Ismeretségünk hajnalán
még körömcipőben jártam én,
elbújtam jól egy láb kisujján,
annak is a jobbfelén.
Esténként karcsú, gondos ujjak
masszírozgatták hátamat,
langymeleg vízzel mosták le rólam
azt, mi egész nap rámragadt.
Hű társammal, a lábkisujjal
egybeforrott az életünk.
Ha rajtam áll, még ötven évig
biztos, hogy együtt lépkedünk…
Szimbiotikus kapcsolatunk
hova is teljesedne ki?
Ő hozna-vinne, s én hálából
halálig fájhatnék neki!
…Gyilkos, vérszomjas sebész kése
éket vert közénk egy perc alatt.
Köszönni? …Idő egy búcsúcsókra,
egy gyors sziára sem maradt!
Táncolni, futni… már soha.
Az orvos persze rá se ránt,
arcán vigyorral, kéjelegve
hasítja rólam le Jolánt!...
A tyúkszem nevében lejegyezte
Go-ti-ho